Egy hetvenes évekbeli lakás sötét, szűk konyhával és egy nappalival, ahol semmi nem volt a helyén. A fiatal pár mindent szeretett volna egyszerre: nyitott teret, sok tárolót, és valamit, ami nem úgy néz ki, mint minden második új lakás.
A kérés
Meleg, természetes anyagok, egy nagy közös asztal a barátoknak, és hely a nagyszülők házából megmentett cementlap-minta emlékének.
A megoldás
A konyhát kinyitottuk az étkező felé, a tárolást egy padlótól plafonig érő diófa szekrénysorba rejtettük. A bordázott üvegfal elválaszt, mégis átengedi a fényt. A régi cementlap-motívum az előtér padlóján kapott új életet.
Galéria
Közelebbről
Anyagok és színek
Amiből a tér készült
Dió furnér
szekrénysor
Tölgy parketta
halszálka
Terrazzo
konyhapult
Bordó bársony
függöny
Bordázott üveg
térelválasztó
Fekete acél
keretek, székek
A tulajdonosok
„Minden reggel úgy ülünk le az asztalhoz, mintha vendégségben lennénk a saját otthonunkban.”